A velünk szemközti ház tetejére néha leszállnak galambok, elvannak ott, majd továbbröppennek. Egyszer gondoltam, lefényképezem az egyiket, amint a ház tetején tanyázik. Előbb még gyorsan be akartam fejezni, amit csinálok, s csak ezután ragadtam fényképezőgépet, de már pont nem sikerült lefényképezni, mert elröpült.
Erről az jutott eszembe, hogy amikor a Szentlélek jelen van, érdemes minden mást azonnal félretenni és Őrá figyelni, mert a jelenlétében minden pillanat nagyon értékes, amit kár elszalasztani. Persze mi emberek hajlamosak vagyunk előbb a kis földi dolgainkat befejezni, ezután figyelni csak a Szentszellemre. Van is egy olyan ének, hogy "Nem érek rá semmi másra én, ha a Menny szitál".
Ha esetleg valamikor sikerül egy ilyen fényképet készítenem, természetesen beteszem ide. :D
