Ha egy szövegben, mondaton belül véletlenül kétszer kétszer szerepel ugyanaz a szó véletlenül, akkor rögtön arra gondolunk, hogy nem szándékosan írták le kétszer, hanem tévedésből. Hiszen az ember is ugyanúgy, vagy talán még jobban megértené a mondatot, ha nem szerepelne benne ugyanaz a szó kétszer. Egy józan ember így gondolkodik erről.
Pár hete istentiszteletre úgy mentem, hogy tudtam, hogy régebben Isten miket mondott nekem, mikre vezetett el, és akartam is ezekhez tartani magam, mégsem ment. Erre istentiszteleten "véletlenül" elmondják ugyanazokat a dolgokat, mint amiket én tudtam, hogy azokhoz kell tartanom magam. Amit eddig más csatornán keresztül értetett meg velem az Úr, most elmondta istentiszteleten keresztül is. Nem értettem, miért jó ez, hiszen ezek fontosságával úgy éreztem, teljesen tisztában vagyok és tudatosan törekedtem is ezekre.
Természetesen a galamb és a szarka esete is terítékre került, amikor is a galamb a szarka fészeképítési tanácsaira állandóan azt mondja, hogy "túúúdom, túúúdom". Persze ezt akkor nem vonatkoztattam magamra, s amikor következő istentiszteleten megint csak a szarka és a galamb sztorijával jöttek, megértettem, hogy ez rám vonatkozik.
Időnként elkeserít, hogy Isten már megmutatott nekem valamit, de újra kell mondania, mert valahogy kiesett. Ilyenkor kicsit elszégyellem magam, hogy csak ilyen vagyok, bár lehet, hogy nem is kéne. Viszont még érdekesebb, amikor teljesen tisztában vagyok azzal, hogy Isten mit vár tőlem, de valamiért nem tudom magam tartani hozzá, és erre az a válasza, hogy újra elmondja, hogy mit vár tőlem. És ami még érdekesebb, hogy ez hatásos, ezáltal újra képessé válok azt tenni, amit mond nekem. Először felháborodtam, hogy milyen dolog már, hogy megint ezzel jön, amikor ezt túúúdom, mondjon valami mást, de aztán megértettem, nincs ebben semmi rossz, mert nem csak újra elmondja, de ezzel együtt erőt is ad, a jelenlétét. Közvetlenül talán nem is a szavában van a megoldás, hanem abban az erőben, ami a szavát kíséri. Emberileg kicsit nehéz ezt megérteni. Bár embereknél is előfordulhat, hogy valakiben akkora szeretet van, hogy szinte mindegy, hogy mit mond, mert a szeretet átjön a szaván.
Nem tudom, szégyelljem-e magam miatta vagy örüljek-e annak, hogy kb. fél éve Isten ugyanazt a három dolgot sulykolja számomra. Végülis jó, hogy nem fárad bele, hanem kész elmondani ugyanazt többször is, de még jobb lenne Neki is, ha már valami mást mondhatna.
