A Szentlélek gyümölcsei

Ὁ καρπὸς τοῦ πνεύματός

Nemrég a gyülekezetben a Szentlélek gyümölcseiről volt szó. Az ezzel foglalkozó igerészt, a Galata 5. 22-23-at megnéztem eredeti ógörög nyelven, valamint egy francia (Parole de Vie, 2017) és egy spanyol (La Palabra (BLP), versión española, 2010) bibliafordításban is. Megosztom itt, hogy mit tudtam meg és tanultam ebből. A téma ezzel természetesen nem lesz kimerítve, ennél sokkal többet lehetne írni mindegyik gyümölcsről külön-külön.

De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Az ilyenek ellen nincs törvény. (Károli-fordítás)

Ὁ δὲ καρπὸς τοῦ πνεύματός ἐστιν ἀγάπη, χαρά, εἰρήνη, μακροθυμία, χρηστότης, ἀγαθωσύνη, πίστις, πραΰτης, ἐγκράτεια: κατὰ τῶν τοιούτων οὐκ ἔστιν νόμος. (ógörög)

Au contraire, voici ce que l’Esprit Saint produit: amour, joie, paix, patience, bonté, service, confiance dans les autres, douceur, maîtrise de soi. La loi n’est sûrement pas contre ces choses-là. (francia)

En cambio, el Espíritu produce amor, alegría, paz, tolerancia, amabilidad, bondad, lealtad, humildad y dominio de sí mismo. Ninguna ley existe en contra de todas estas cosas. (spanyol)

Ha valaki nem beszéli ezeket a nyelveket, de végigfutja a fenti szövegeket, talán már akkor is kap valami pluszt a magyar változathoz képest, ha mást nem is, a spanyol tolerancia szó bizonyára többet mond, mint a mai magyar nyelvben már nem annyira használatos béketűrés szó, és a jelentéséhez is hozzáad valamit. (A modernebb magyar fordítások is máshogy fordítják már ezt a szót.)

Az eredeti görög szövegben nincs benne a szent szó, csak a lélek (szellem) szó (pneuma), amit Károli Léleknek fordít, a francia odateszi a szent szót is, a spanyol nem. A pneuma nem csak a Szentlélekre utalhat, hanem az ember egyik részére is (a pszükhé és a szárksz ill. szóma mellett), amely megtéréskor elevenedik meg azáltal, hogy a Szentlélek lakozást vesz a hívőben. Az ember szelleme és a Szentlélek (Szentszellem) között van némi átfedés, így mindkét fordítás elfogadható itt, talán kissé máshogy közelítik meg a dolgot.
Az eredeti görögben benne van a gyümölcs szó, ezt Károli szó szerint le is fordítja. A francia és spanyol fordítás a gyümölcs szó helyett egy igét használ, ami azt fejezi ki, hogy a hívőben lakozó Szentlélek termel, létrehoz, megterem valamit. A gyümölcs szó hallatán talán nem gondolunk elsőre arra, hogy az hogyan jön létre, ebből a szempontból valami pluszt ad hozzá a francia és spanyol fordítás.

Szeretet - ἀγάπη, amour, amor: A görög agapé szót nem lehet egykönnyen visszaadni más nyelvekben. A magyar a szeretet szót használja, a francia és spanyol pedig ugyanezt a szót használja a szerelemre is. Az agapé szó tövét találjuk a János 3. 16-ban is: Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen - Οὕτως γὰρ ἠγάπησεν ὁ θεὸς τὸν κόσμον, ὥστε τὸν υἱὸν τὸν μονογενῆ ἔδωκεν, ἵνα πᾶς ὁ πιστεύων εἰς αὐτὸν μὴ ἀπόληται ἀλλ' ἔχῃ ζωὴν αἰώνιον. Ez természetesen másfajta szeretet, mint amivel általában az emberek egymást szeretik. Az Újszövetségben több helyen előfordul az agapé szó, többek között az 1János 3.16-17-ben, ezek az igehelyek útmutatást adhatnak, hogy pontosan mi is az agapé, és mint gyümölcsnek milyennek kell lennie.

Öröm - χαρά, joie, alegría. Úgy tűnik, az örüljetek szó a filippibeliekhez írt levélben ugyanebből a tőből van (χαρά és Χαίρετε): Χαίρετε ἐν κυρίῳ πάντοτε: πάλιν ἐρῶ, χαίρετε. Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! (Filippi 4.4.) Az öröm, mint a Szentlélek gyümölcse független a körülményektől, attól, hogy mi történik éppen, hiszen az van itt, hogy mindenkor. Ahogy a Filippi levélben olvashatjuk, ez nem hétköznapi, akármilyen öröm, hanem az Úrban való öröm, ami a Szentlélek gyümölcse.

Békesség - εἰρήνη, paix, paz. Akik a békességre igyekeznek, azok boldogok is: Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. μακάριοι οἱ εἰρηνοποιοί, ὅτι αὐτοὶ υἱοὶ θεοῦ κληθήσονται. (Máté. 5. 9.). A Szentlélekkel teljes emberre tehát az öröm és a boldogság is jellemző.

Béketűrés - μακροθυμία, patience, tolerancia. Hosszútűrésnek vagy türelemnek is szokták nevezni. A görög szó elején ott van, hogy makro-, ami valószínűleg egy hosszabb időtartamra kiterjedő türelmet, tűrést jelent. A francia patience szó türelmet jelent, egyébként ebből a tőből származik a páciens szó is. Természetesen egy páciensre is rá kell szánni az időt, nem lehet egyik pillanatról a másikra letudni. A spanyol tolerancia szót talán nem kell magyarázni, mások viselkedése előfordulhat, hogy próbára teszi a türelmünket, de a Szentlélek olyan jó hozzánk, hogy ebben is segítségünkre van.

Szívesség - χρηστότης, bonté, amabilidad. A francia bonté inkább jóságot jelent. A spanyol amabilidad fordítható lehet barátságosságnak is.

Jóság - ἀγαθωσύνη, service, bondad. Úgy tűnik, a görögben a jóság szónak itt ugyanaz a töve, mint a szeretet (ἀγάπη - agapé) szónak. Ez tehát nem egy hétköznapi, emberi jóság, hanem isteni jóság. Így érthetjük meg, miért mondja Jézus, hogy nincs senki se jó, csak egyedül az Isten: Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ, Τί με λέγεις ἀγαθόν; οὐδεὶς ἀγαθὸς εἰ μὴ εἷς ὁ θεός. (Márk. 10. 18.) A francia service szó jelent szívességet és szolgáltatást (mások felé szolgálást) is, ami viszont az előző gyümölcsre illene inkább, erre a gyümölcsre pedig a bonté. Lehet, hogy valamiért megcserélték a két gyümölcs nevét a francia fordításban.

Hűség - πίστις, confiance dans les autres, lealdad. A πίστις egy olyan szó a görögben, ami több mindent jelent. Jelenti a bibliai értelemben vett hitet, meggyőződést is, a bizalmat is. A francia másokban való bizalomnak fordítja.

Szelídség - πραΰτης, douceur, humildad. A szelídek boldogok is: Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. (Máté 5. 5.) A francia douceur az édes (doux) szóból származik, jelent kedvességet, enyheséget is. A spanyol humildad inkább alázatosságot jelent.

Mértékletesség - ἐγκράτεια, maîtrise de soi, dominio de sí mismo. Magyarul önuralomnak is fordítják. A francia és a spanyol fordítás is valami olyat jelent, hogy úr saját maga felett. A francia fordítás nekem egy nagy pluszt jelent, mert a maîtrise szó mestert is jelent, olyasmit, mint a tanító, tehát valakinek a mestere, aki útba igazítja, segíti, hogy mit csináljon, mit ne csináljon, mintegy pásztorolja. Így a francia kifejezést lehetne úgy is fordítani, hogy saját magának a pásztora. Ha úgy látom, hogy éppen nem tudok mértéket tartani valamiben, vagy túlságosan sok időt töltök valamivel és szinte megfeledkezem magamról, akkor saját mesteremmé válhatok, és „szólhatok" magamnak, hogy oké, most már elég lesz, kell mértéket is tartani.

Itt csak azt írtam le, ami számomra valamiért érdekes, új, elgondolkoztató volt.

(Talán nem ide tartozik, de franciául sok gyümölcs nevét megtudhatjuk itt, és az angol gyümölcsneveknek is utánanézhetünk.)