Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Régebben többször írtam a bűnökről (lásd: 1. rész, 2. rész, 3. rész). Leginkább az olyan bűnökről, gyarlóságokról, amiktől hosszú éveken át sem sikerül megszabadulni.

Újabban néha megkérnek, hogy segítsek a gyüliben a takarításban. Legutóbb ezáltal érdekes módon tudott az Úr szólni hozzám.

Általában többek között a nagy termet kell felporszívózni. Nyilvánvaló, hogy nem lehet piszok, szemét azon a helyen, ahova a sok ember bemegy. Nem lehet megcsinálni, hogy pl. hetekig nem porszívózunk itt fel vagy nem szedjük össze a szemetet, mert az emberek szemét kiszúrná a sok szemét.

Ha belép valaki egy ilyen helyre, szembetűnő lehet számára az, ha nincs felporszívózva. Vannak viszont eldugottabb részei is a teremnek, olyan részek, ahova talán soha nem néz be senki. Ha az ilyen helyeket egy éven át nem takarítjuk ki, valószínűleg nem tűnik fel senkinek. Évente egyszer mégis le kell emelni a viszonylag nehéz rácsot a radiátorról. A radiátorok a terem szélén helyezkednek el, és kis falszerű burkolattal vannak körülvéve, felülről rácsokkal letakarva, tehát igazából nem nagyon lehet „alapállapotban” hozzájuk férni.* Esetleg aki nagyon-nagyon unatkozik, benézegethet a rácsokon, és céltudatos szemlélődés során észreveheti azt a nem éppen felemelő állapotot, ami hosszú hónapok alatt előáll ott belül. Kb. másfél éve járok ebbe a gyülekezetbe, de soha meg sem fordult a fejemben, hogy a radiátorok tetejéről a rácsokat esetleg le lehet kapni, és hogy mi lehet alattuk. Esetleg háziasszonyok fejében, akiknek nagy tapasztalatuk van a takarításban, felmerülhet ilyen gondolat, bár egy olyan helyen, ahol az Úr Igéje szokott szólni hozzánk, az ilyen gondolatok kevésbé valószínűek. Igaz, előfordul, hogy esetleg elkalandoznak gondolataink, amit a sátán szeret is előidézni, de hogy pont arra gondoljon valaki, hogy mi lehet ott a terem szélén az ablak alatt és hogy azt kell-e, lehet-e takarítani, elég valószínűtlen. Azt is mondhatnám kissé „költőien”, hogy a teremben ez a hely, az itt lappangó esetleges kosz elég biztonságosan el van zárva a hétköznapi emberek elől, a gondolataik elől is le van védve. Igen rendkívüli ember az (a takarításban szolgálókat kivéve), akit tartósan foglalkoztathat, hogy itt milyen állapotok vannak, még ha át is suhan néha a kérdés valakinek a gondolataiban.

Amikor megérkeztem, hogy segítsek a takarításban, azt mondták, hogy most kivételesen nem kell felporszívózni a nagy termet, ezt most valaki már megcsinálta, más munka van. Leemeltük a radiátorokról a rácsokat, ami nem csak súlyuk miatt volt nehéz, hanem mert nagy, hosszú darabok, és könnyen beleakadhatnak valamibe. Igen nagy mennyiségű kosz volt a radiátorok alatt, talán nem akadt egy tiszta négyzetcentiméter sem. Ezt porszívóval lehet csak eltávolítani, azt is kicsit körülményesen lehet csak bejuttatni a piszokhoz. Vannak kisebb helyek, ahova a porszívó sem fér be, ha nem szedjük le róla a kefét. Csavarok, fémtárgyak is előfordulnak itt, amiket a porszívó nem tud felszedni. Először nem értettem, miért nem szívja fel, mivel nem lehet olyan jól belátni oda, hogy láttam volna, hogy egy csavar van ott. A padlót a radiátor alatt még csak rendbe lehet valahogy hozni a porszívóval, bár nem tökéletesen, de magán a radiátoron is nagy mennyiségű piszok tud összegyűlni. A radiátor lényegében nem más, mint néhány vastag cső, és ezek a csövek nem simák, hanem (valószínűleg a hő leadása céljából) sűrű, apró, mély bevágások vannak a felszínén. Ezek közé a bevágások közé rendkívül nagy mennyiségű por, piszok tud betelepedni – erre véletlenül jöttem rá, amikor valamiért ráfújtam erre a csőre. Gyakorlatilag nincs olyan eszköz, ami alkalmas lenne ennek a szennyeződésnek a teljes eltávolítására, porszívó nem szedi ki rendesen. Eleve ki volt zárva, hogy tökéletességre törekedjünk itt takarítás során, ezt egyáltalán nem is várták el tőlem sem. Arra gondoltam, hogy valószínűleg több takarítás kéne ahhoz, hogy még nagyobb tisztaságot érjünk el itt, már ha lehet egyáltalán tisztaságról beszélni – igaz, a radiátor alatt a padló jelentősen tisztább lett, és az ide beesett tárgyakat is kihalásztuk.

Úgy érzem, az Úrtól jött a gondolat, hogy több takarítás kell ahhoz, hogy jobban megtisztuljon itt a cucc - a megszentelődés egy életen át tart, ennek során rendszeresen kell takarítani, s eközben eldugott, koszos területekre is rábukkanhatunk. Amikor ráfújtam a radiátor csövére és az porzott, akkor értettem meg talán, hogy ez a takarítás, amit most csinálok, ez az én állapotomat tükrözi: rendszeresen felporszívózom a termet, és a terem nagy része valóban tiszta lesz, és lényegében csak ezt veszi észre az, aki ide belép. Ami egy nem rendkívüli ember számára észrevehető, azt aránylag könnyű tisztába tenni: belép valaki, nem látja, mi van a radiátoroknál, és azt mondja, tisztaság van. Nagyon rendkívüli embernek kell lenni ahhoz, hogy a szem elől ennyire elrejtett részek tisztasága is foglalkoztasson valakit. Ha meg mégis elkezdünk foglalkozni ezzel és itt is tisztaságot teremteni, rendkívül nehéz dolgunk van a nehezen hozzáférhető és teljesen hozzáférhetetlen részek miatt. A legjobb talán nem is nagyon foglalkozni azzal, amihez eleve hozzá sem férhetünk. Ha eljön az ideje, hozzáférhetünk ezekhez is, ha az Úr akarja és vezetést ad hozzá.

Valóban lehetnek olyan részek az életünkben, ahova nagyon fiatal korunk óta csak szenny kerül folyamatosan, és ezt sokáig észre sem vettük, talán még megtéréskor sem. Aztán valamiért mégis felfigyelünk életünknek erre a területére, néhány évtized elteltével, észrevesszük, hogy valami nincs rendben, és ami egyértelműen látszik, azt felszínre hozzuk, de sok dolgot nem tudunk még nevén nevezni sem. Pár év múlva Isten újra felfedi szeretetét az eltávolodott ember előtt, jön a Szentléleknek egy nagyobb kenete, talán egy testvér vagy alaposan képzett szolgáló, aki nevén nevez néhány dolgot, amivel ily’ direkt módon kicsit ciki szembesülni. Talán még egy év, és kiderül, mi lehet az oka az egyik ilyen ciki dolognak. De vannak dolgok talán sokak életében, amikről még soha senkivel nem beszéltünk, amikhez látszólag nem nagyon lehet hozzáférni, nemhogy nevén nevezni és az okára fényt deríteni. Különleges porszívók, különleges takarítóeszközök kellenek ahhoz, hogy minden apró kis porszemet eltávolítsunk. Amit tehetünk, hogy az Úrtól ilyen takarítóeszközöket kérünk, mert aki kér, az kap. Biztosan meg fogja adni, hiszen Jézus minden bűn felett hatalmat vett vére által.

Reményünk lehet arra, hogy ha megkapjuk a különleges takarítóeszközöket, ezek segíthetnek abban, hogy saját rejtett, nehezen hozzáférhető szennyeződésünk eltávolítása után mások rejtett és nehezen hozzáférhető szennyeződéseit is segítsünk eltávolítani velük.

* A burkolaton, oldalt is vannak rácsok. Amikor írtam ezt a bejegyzést, akkor ezekre a rácsokra nem emlékeztem (annak ellenére, hogy igencsak közelről megnéztem, mi van itt). Legutóbb a gyüliben újra, immár tudatosan szemügyre vettem ezt a helyet a terem szélén, akkor tűnt fel.

Pár napra rá egy tanítást hallgattam. Arról is szó volt benne, hogy az ember mosakszik, teljesen megmosdik, de véletlenül elfelejti a fülét megmosni. Úgy érzem, párhuzam van e között a tanítás között és a takarítós incidens között. Szinte teljes, 99%-os lesz a tisztaság, mégis egy icipici rész kimarad, ami talán nehezen észrevehető, talán könnyen elsiklik felette az ember, mégsem lehetséges így a teljes tisztaság.