Az utóbbi időben néha olyan dolgok történnek velem, amiket nem tudok felfogni, megérteni, hova tenni. Történnek olyan dolgok, amikre utólag azt mondanám, nem is volt igaz, nem is történt meg, csak álmodtam, csak képzelődtem.
Tegnap földrengés volt, amit elég erőteljesen érezni lehetett. Ilyet még soha nem éltem át eddig. Éppen a gyüliben voltunk néhányan, amikor ez történt. Hihetetlen volt, többen gondoltak valami másra, hogy mi történik, ami a rengést okozza, én is valami másra gondoltam, biztos dolgoznak valamit az épületben vagy hasonló. Amikor kimentünk, néhányan felhívták ismerőseiket, kiderült, máshol is érzékelték a rengést, ekkor vált biztossá számomra, hogy valóban földrengés volt az, amit átéltünk. De ez számomra még utólag is hihetetlennek tűnik.
Ismerős ez a jelenség egy nem sokkal ezelőtti bejegyzésemből (itt írtam róla). Történt valami, amiről akkor nem is tudtam, hogy mi és azt hittem, csak képzelődöm, és a történés pillanatában és utólag is valahogy máshogy akartam megmagyarázni a jelenséget, illetve nem is tudtam megmagyarázni, felfogni, feldolgozni, hogy valami angyalt láttam, ahogy azt sem, hogy földrengés volt.
Újabban történnek velem olyan dolgok, amiket nem tudok elhinni, felfogni, hogy valóban megtörténnek velem. Decemberben is volt egy kisebb földrengés, amit szintén érzékeltem, de nem tudatosult, azt hittem, fáradt vagyok vagy képzelődöm és másnap hallottam, mi történt, akkor értettem meg, hogy nem képzelődtem.
Újabban történnek velem dolgok, amikor az ember azt hiszi, csak álmodik, csak képzelődik, vagy valami más magyarázatot akar találni arra, hogy mi történik, pedig azok a dolgok tényleg megtörténnek. Életemben ezelőtt még soha nem láttam angyalt és soha nem éltem át még földrengést és egyik dolgot sem tudtam elhinni, hogy megtörténik, valami más magyarázatot akartam rá találni. Furcsa, hogy a földrengést most többen átéltük és nem csak én, hanem mások is hasonlóan vélekednek róla. Érdekes, hogy mások is hasonlóan élnek meg bizonyos dolgokat, mint én. Ezt kezdtem a földrengés után megérteni. Arra akarhat ezzel Isten rámutatni, hogy ne csak magamra figyeljek ennyire, és hogy nem vagyok egyedül a "furcsa" dolgaimmal.
Mielőtt Isten elkdülte azt az angyalt és megszabadított, nagy mélységeket éltem át, és ez időnként kicsit hasonló volt, mint a földrengés most. Ezt is ugyanúgy nehezen tudtam felfogni, mint a már leírt másik két jelenséget.
Érdekes, hogy amikor életem legnagyobb mélységeit éltem át, nagyjából akkortájt történtek a földrengések is azokon a területeken, ahol megfordultam. (Bár ez utóbbi földrengés már utána, de valahogy beleillett számomra a képbe.)
És valamit biztosan mutatni akar az Úr azzal, hogy olyan dolgok történnek velem, amiket nem igazán tudok felfogni, feldolgozni, vagy legalábbis beletellik egy kis időbe.
Érdekes, hogy pont a gyülekezetben voltunk, amikor a dolog történt. És az sem véletlen, hogy 5-10 perccel a földrengés előtt odajött hozzám a pásztor, rámtette a kezét és azt mondta, "légy bátor és erős!". Valahogy éreztem, hogy ez nagyon jól jön. Akkor még nem tudtam én sem, ő sem, hogy miért lesz jó bátornak és erősnek lennem, de Isten ezt előre látta.
Érdekes, hogy kb. fél éve a gyüli ablakából fényképeztem egy szivárványt, nem is akármilyet, mert a vége is valahol ott volt nem messze. Látni lehet a fényképen, ahol a szivárvány kezdődik, mert nem takarja el semmi. Amikor ezt a képet készítettem, akkor is nagyjából azon a helyen voltam a gyüliben, ahol a földrengéskor is. Ez sem lehet véletlen. Utólag összerakva a két dolgot, az Úr előre felhívta a figyelmet a velünk kötött szövetségre, hogy mindig velünk marad, azon a helyen, ahol Őt keressük, akkor is, ha ezen a helyen valami nagyon furcsa, félelmetes dolog történik, amit hirtelen feldolgozni, felfogni sem tudunk.
Úgy látszik, nálunk a gyüliben történnek dolgok, nem unalmas gyülink van. És érdekes, hogy a gyüliben, másokkal közösségben hasonlókat élek át "kicsiben", mint amit a személyes életemben, egyedül "nagyban". Még nem teljesen értem, mit akar ezzel az Úr üzenni nekem, de nemsokára biztos megértem. Talán arról lehet szó, hogy nem vagyok egyedül azokkal a dolgaimmal, amiken keresztülmegyek, és mindenkivel ott van az Úr a nagy nehézségekben is.
Eszembe jutott még ez a régebbi bejegyzésem. Bár ott nem földrengésről, hanem esőről, szelekről, villámokról írtam, melyek beleütköznek a házba és azt gondolom, hogy a ház össze fog dőlni, de semmi baja nem lett. Elgondolkodtató, szerintem ez erre az esetre (is) vonatkozik, egy számomra addig ismeretlen természeti jelenségről írok. Azt is írom továbbá, hogy amíg az álom tartott, nem lett semmi baja az épületnek. Ebben a bejegyzésben is álomhoz hasonlítottam az esetet, mert hihetetlennek tartom szinte, hogy tényleg megtörtént. A kősziklára épült ház nem dől össze, ez a mondanivalója a régebbi bejegyzésemnek is és a földrengéssel is mintha ezt is akarná az Úr üzenni.
