HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

Amikor szól az Úr

2018.07.15. 01:09 Czimby

Az utóbbi héten középpontba került nálam a Szentszellem ajándékai téma. Jobban megtapasztaltam a Szentlélek jelenlétét ezáltal, mint az elmúlt sok év alatt. Maga a felismerés, hogy a Szentszellem ajándékainak működése minden földi dolognál fontosabb, kiragadott engem a mindennapokból. Ahogy a Szentlélek ajándékairól szóló bejegyzést írtam, keresgéltem igehelyeket, "lapozgattam" az elektronikus Bibliát, mert tudtam, hogy amik eszembe jutnak a Szentszellem segítségével, azok a Bibliában is benne vannak. Nagyon felemelő volt, ahogy az a sok ige, amikbe belebotlottam, mind szólt hozzám, még ha nem is azokat az igéket kerestem, amiket találtam. A Szentlélek jelenléte megelevenítette az igéket, ilyenkor teljesen egyértelmű, hogy melyik ige mit jelent. De nem csak az igéket, hanem a gondolataimat is felülbírálta az Úr. Jöttek olyan gondolataim, amik talán minden nap szoktak jönni, és semmi értelmük, csak elakasztanak. Ezeknél a gondolatoknál egyértelműen éreztem most már, hogy nem itt a helyük, nem kell velük foglalkozni, hagyni kell őket elszállni. Egyszerűen az Úr jelenléte, a Szentlélek közel jött. Ez nagyon jó állapot, jó lenne mindig így lenni. Az egészet az idézte elő, hogy egy bibliai dolognak, a Szentlélek ajándékainak nagyobb jelentőséget tulajdonítottam saját életemben, mint bármi másnak. Így Isten került az első helyre.

Lehet erőlködni, de nem érdemes. Az erőlködés nem sokat ér. Ha Isten van az első helyen és a Szelleme itt van, az ér valamit, az a legjobb. Ilyenkor minden egyértelművé válik, az igék jönnek maguktól, nem kell azon erőlködni, hogy ma sem olvastam még Bibliát, kéne már végre. Fel sem tűnik ilyenkor a közösség az Igével, hanem természetes, hogy ott van. Valahogy mindig azt kéne megragadni, hogy Isten dolgai legyenek a legelső helyen, ezek legyenek a legfontosabbak számunkra, a többi jön magától. Nem kell erőlködni, hanem Isten jelenléte, ereje beléphet a mindennapokba természetfeletti módon,mert mi is szívből ezt akarjuk, ez kell nekünk. Ilyenkor a gondolataink is az Ige körül kezdenek forogni úgy, hogy fel sem tűnik, erőfeszítésbe sem kerül. Magától jön, hogy megnézzük ezt vagy azt az igét a Bibliában, mert foglalkoztat, hogyan is van, és elmélyedünk benne.

Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orcáját szüntelen.
(Zsoltárok 105. 4.)

Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.
(Máté 6.33.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr6614113603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.