HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

Próbák

2013.05.06. 00:18 Czimby

Az utóbbi időben gyakran kerültem olyan helyzetbe, ami kifogott rajtam. Ez egy bizonyos szituáció, ami komoly nehézséget okoz, és ha ebbe a szituációba kerültem, mindig súlyosan megterhelt állapotban jöttem ki belőle. Egyáltalán nem tudtam kezelni ezt a szituációt, általában az egész napomat tönkretette és használhatatlan voltam már utána aznap. Emiatt sokszor hibáztattam Istent, amiért nem segít, nem érdeklik Őt a problémáim, a nehézségeim. Valahogy, amikor ebbe az említett szituációba kerültem, soha eszembe se jutott az Úrhoz kiáltani, a segítségét kérni, éppen ellenkezőleg, ez a szituáció teljesen elfeledtette velem, hogy egyáltalán van hitem.

Egyszer aztán pont úgy alakult, hogy éppen eszembe jutott imádkozni, amikor jött ez a szituáció. Nem hibáztattam Istent, hanem egyszerűen hozzá fordultam, elmondtam neki, hogy most ez nekem nagyon rossz, én ezzel nem tudok mit kezdeni, és segítsen valamit, mert az van megírva a Bibliában, hogy "minden gondotokat Őreá vessétek". "Ezért én most, Uram, ezt a gondomat eléd viszem, és rád vetem, mert Te ezt kérted, mert én magam képtelen vagyok elhordozni" - valami ilyesmit mondtam. Azt vettem észre, hogy ez a szituáció most nem volt rám olyan negatív hatással, és rövid időn belül túl is tettem magam rajta. Furcsa, hogy korábban nem jutott eszembe az Úrhoz kiáltani ebben a helyzetben, bár érthető is, mert ha egyszer csak így elborítja valami az embert, akkor mindent elfelejt. De éppen a nehézség pillanatában kell az Urat segítségül hívni! Nem csak akkor kell hozzá fordulni, amikor minden rendben van, hanem a hitet éppen akkor kell gyakorolni, amikor valami nehézség van.

Ezek után örömmel adtam hálát, hogy az Úr az ilyen szituációk felett is Úr, és ha hozzá fordulok, az ilyen nehézségekben is küldi a vigasztalását és elfeledteti a gondot. Egy nagy bizonyság volt, hogy az Úr az ilyen rossz helyzetekből is kiment. Megértettem hát, hogy ha jön a nehézség, akkor hozzá kell fordulni és nem vádolni kell Istent, hogy miért engedi meg ezt és elfordulni Tőle, hanem éppen Hozzá fordulni.

A mai istentiszteleten pont szóról szóra az én esetemet mondták el, immár Igékkel alátámasztva.

Szólj hozzá!

Címkék: problémák terhek

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr835283031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.