HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

Kincskereső 2.

2013.03.24. 12:50 Czimby

Az előző bejegyzésben írtam a tűzben megpróbált aranyról és a szántóföldben elrejtett kincsről:

Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss. (Jel.3.17-18.)

Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet megtalálván az ember, elrejté azt; és afelett való örömében elmegy és eladván mindenét amije van, megveszi azt a szántóföldet. Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, aki igazgyöngyöket keres, Aki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván amije volt, megvevé azt. (Mt.13.44-46.)

A tűzben megpróbált arany és a szántóföldben elrejtett kincs, mint írtam, egy és ugyanaz, és a mennyeknek országát jelképezi.

Az embernek, aki azt gondolja magáról, semmire nincs szüksége, és gazdagnak gondolja magát, azt tanácsolja az Ige, hogy vegyen tűzben megpróbált aranyat, lássa be így, hogy valójában sok mindenre szüksége van és nem is gazdag. A szántóföldben elrejtett kincs megnyeréséhez is lemond az ember a saját vélt gazdagságáról, nem tartja túl fontosnak a saját vagyonát, és a szántóföldben elrejtett kincset értékesebbnek gondolja.

Ezekből következik, hogy úgy kaphatjuk meg ezt a kincset, ha beismerjük, nincs meg mindenünk és nem igaz, hogy nincs szükségünk semmire, nem igaz, hogy gazdagok vagyunk. Tehát az embernek el kell ismernie, hogy szegény. Ha azt látjuk magunkon, hogy szegények vagyunk, szükségeink vannak, nincs meg mindenünk, akkor kaphatjuk meg ezt a kincset, ami a Bibliában a mennyek országának a jelképe. Ugyanezt támasztja alá a következő ige is:

Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. (Mt. 5.3.)

A "lelki szegény" tehát azt jelenti, beismerjük, hogy nincs meg mindenünk, szükségeink vannak, nyomorultak vagyunk. Ez az Ige lényegében teljesen ugyanazt fejezi ki, mint az előtte említett két ige: szegénynek tartjuk magunkat, ill. beismerjük, hogy szegények vagyunk, ezáltal a mennyek országa miénk lesz. Itt most nem kincshez hasonlítja az Ige a mennyek országát, hanem nevén nevezi, míg az előbbi igék egyike hasonlattal mutatja be, hogy a mennyeknek országa egy kincshez hasonló.

A "lelki szegény" kifejezés nem teljesen jó fordítás, mert nem adja vissza az eredeti görög szöveg értelmét. Eredetileg a Szellem, (Szent)Lélek koldusainak lehetne fordítani. A koldus tulajdonsága, hogy nem csak, hogy semmije nincs, teljesen nincstelen, de emellett kér is. Ebben az esetben azt jelenti, Isten előtt elismerjük saját szegénységünket, nincstelenségünket, nyomorúságunkat, és ezért a Szentlélektől kérünk, mint a koldusok, hogy adjon nekünk.

Bibliai értelemben Istentől kérni tehát úgy lehet, ha elismerjük saját nyomorúságunkat, szegénységünket, és kérjük, hogy ezt pótolja ki az Ő gazdagságával. Mint a szántóföldben elrejtett kincset megtaláló szántóvető, nekünk is el kell adnunk mindenünket, amikről azt hisszük, gazdaggá tesznek minket, és így kell kérni az Atyát. Nem szabad tehát túl nagy jelentőséget tulajdonítani semmilyen földi dolognak és ahhoz túlságosan ragaszkodni, mert azt hihetjük ezekről, hogy gazdaggá tesznek minket, és így azt hihetjük, gazdagok vagyunk és nincs szükségünk semmire, és így a nagy kincset sem tudjuk megkapni, és az ezzel járó áldásokat, örök életet, ill. százszorosát azoknak, amikről lemondtunk, ahogy azt egy másik igében olvashatjuk, hogy kap mindenki 100 annyit, aki elhagyja ezeket a földi dolgokat. Erről az előző bejegyzésben írtam. Tehát, mint a koldusoknak, úgy kell kérnünk a Szentlélektől, nem pedig úgy, mint a gazdagok, akiknek mindenük megvan. Hiszen ki adna annak a koldusnak pénzt, aki a legdrágább ruhában a sokmilliós autójából kinyúlva kéreget? Kinevetnénk, és azt mondanánk rá, csak viccel. Ezért nekünk is ki kell szállnunk a "sokmilliós autókból", le kell vetnünk a nagyon értékes ruhát, és helyette fehér ruhát kell felvennünk, "szegénnyé" kell tennünk magunkat, és így kérni a Szentlélektől. Azért is kell kérnünk a Szentlélektől, mert ez van megírva:

Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik. (Lk. 11.13.)

Ha a Szellem koldusai vagyunk, és a Szent Szellemet/Szellemtől kérünk, megkapjuk!

Aki kér, mind kap! De nem mindegy, hogyan kérünk: Úgy, hogy közben azt gondoljuk magunkról, mindenünk megvan és gazdagok vagyunk, mert a földi javainkról azt gondoljuk, kielégítenek minket. Vagy pedig úgy, hogy belátjuk, nyomorultak, szegények vagyunk - ilyenkor kaphatjuk meg a nagy kincset, az örök életet és még százszorosát azoknak a dolgoknak, amikről régebben azt hittük, hogy gazdaggá tesznek minket.

Összességében: akkor kapjuk meg, amit kérünk, ha úgy kérünk, mint a koldusok, és nem úgy, mint a gazdagok. A nagy kincs, ami az örök élet mellett a szükségeink betöltését is jelenti, akkor férhető hozzá, ha nem ragaszkodunk ahhoz, amink van, bármi is legyen az, hanem ezeknek nem tulajdonítunk túl nagy jelentőséget, és az Isten országát tesszük az első helyre és azt tartjuk a legfontosabbnak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr495165445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.