HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

És valamit tesztek, szívből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek (Kol.3.23.)

2010.06.06. 23:50 Czimby

Az előző bejegyzésben már említettem a címben szereplő Igét. Most kicsit bővebben kifejtem, Isten milyen üzenetet adott nekem számomra ez által az Ige által, és ez az üzenet hogyan talált meg engem.

Nemrég írtam az érzelmekről, és hogy az érzelmek úgy magával tudják ragadni az embert, hogy közben Istent szinte elfelejti. Valami hasonló akart lenni velem is, ezért az Úrhoz fordultam, hogy most mi legyen. Az előző bejegyzésben nagyjából ezt fejtettem ki. Ima után a Bibliát nyitottam ki és amit benne találtam, az nem csak erre a kérdésemre adott választ, hanem teljesen más, munkahellyel kapcsolatos problémámra is. Fárasztó volt már a munkahely és vártam már jó ideje, hogy jöjjön a nyári szünet. De eltalált az említett Ige és ez az egész megváltozott. Leesett nekem, hogy az Úrnak kell tenni a munkahelyen is mindent és hogy eddig ezt nem így tettem. Az ezt követő két nap kézzelfoghatóan másmilyen volt a munkahelyen. Azelőtt a munkaidő végére mindig elfáradtam, de az utóbbi két nap során úgy éreztem a munkaidő végén, mintha még csak az elején lennék. Már majdnem azon kezdtem el gondolkozni, hogy kimaradt-e valami, amit nem csináltam meg, nem kell-e tényleg még valamiért bennmaradnom.

Ilyen az, amikor egy Ige eltalálja az embert és a Szentlélek ezt az Igét megeleveníti a számomra. Az külön érdekesség, hogy valami teljesen más dolog miatt imádkoztam és kértem az Urat, hogy segítsen, és nem csak arra kaptam választ, hanem a munkahelyi nehézségemre is.

Ha nem lenne az Ige, nem szólna hozzánk és nem töltene be a Szentlélek, másként elképzelésem sincs, hogyan lehetne csinálni ezt az egészet. Ilyenkor tapasztalom meg, hogy Jézus tényleg maga az élet: az út, az igazság és az élet.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr322061761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása