HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

Nincs kompromisszum Isten és a világ között

2010.05.20. 19:37 Czimby

Nemrég írtam egy e-mailt egy tesónak, ebből idézek pár mondatot és még kiegészítem kicsit.

Ahogy próbálgatok kompromisszumot kötni Isten és a saját hóbortjaim között, mindig azt tapasztalom, hogy nem megy. Szeretném, hogy ebből is egy kicsi, abból is egy kicsi, de nem megy. Vagy teljesen elmerülök a hóbortjaimban és Istent addig kizárom, vagy Istenben merülök el és addig nem érdekelnek a hóbortjaim. Nincs középút.
Szívesen szolgálok a gyüliben ezzel-azzal, meg dolgozom a munkahelyemen, ahol Isten formál engem, de hadd legyen már kicsit az is, amit én szeretnék... nem mintha nem lenne jó a gyüliben ezeket tenni vagy a munkahelyemen tenni a dolgaimat. De nincs középút: amit én szeretnék, az a gyüli és a munkahely elől is elvenné az időt, meg mások iránti szeretet gyakorlásának a rovására menne. Nem tudnám úgy csinálni, hogy ne menjen ezek rovására - vagy mindent, vagy semmit. Vagy teljesen a saját hóbortjaimnak adom át magam, vagy teljesen Istennek. Semmiféle fokozatok nem léteznek a kettő között a gyakorlatban. Az sem megy, hogy Istennek nagy teret engedek, a hóbortjaimnak pedig csak egy kicsit, mert ez a kicsi azonnal olyan nagyra nő meg, hogy Istennek és a Szellem gyümölcseinek semmi lehetőség nem marad.
 

Szólj hozzá!

Címkék: isten világ út széles bűn kompromisszum középút bűnök odaszánás keskeny óember

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr432018901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.