HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

Szegénnyé lett érettetek

2010.04.25. 23:20 Czimby

Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. (2Kor.8.9.)

Időnként sikerül Isten szeretetéből felfogni, megérteni, átélni valamit. Régebben azon gondolkoztam időnként, miért nem tudok egyáltalán belegondolni se, Jézus milyen szenvedéseket élt át azért, hogy nekem jó legyen. Felfoghatatlan, megérthetetlen, távoli az egész. Megtéréskor történik valami, amitől az embernek szilárd meggyőződése lesz arról, hogy Jézus meghalt értem és utána feltámadt. Mégis, ami a kereszten történt, azt a szenvedést még csak nyomokban sem képes az ember elképzelni és mintha valami direkt akadályozná, hogy ennek borzalmából egy csipetnyit is meglásson. Valakinek A passió című film sokan mond ezzel kapcsolatban, de mikor én néztem meg régebben, ebből a szempontból nem sokat mondott. Talán Isten nem akarja, hogy belelássak azokba a borzalmakba, amiken Jézus keresztülment a kereszten és közvetlen előtte.

Szeretetéből így is meg lehet látni időnként valamit. Azért írom, hogy időnként, mert valójában minden nap átéljük szeretét, hogy velünk van, de ez a teljes szeretetének csak pici része, ennél sokkal jobban szeret minket, de szeretete hatalmasságából csak ritkábban élünk át valami igazán nagyot.
Az Ige viszont segíthet ebben.

Néha azzal vádolják a modern kereszténységet, hogy a megváltást a bűnökön kívül egyéb negatív dolgokból való megváltásra is kiterjesztik. Így például nagy felháborodást és indulatokat kelt egyesekben, hogy a megváltást az anyagi javakra is vonatkoztatják. Másik gyakori vád a modern keresztényekkel szemben, hogy egyfajta "áldáshalmozókat" látnak bennük, akiknek másból sem áll a keresztény életük, mint hogy Isten kiszolgálja őket és a luxuskörülmények között teljesen háttérbe szorul, hogy milyen óriási áldozat volt az, amit Jézus értünk tett. Egy ideig nekem is voltak hasonló fenntartásaim, amíg a Szentlélek meg nem értette velem, hogy itt kicsit másról van szó. Jézus irántunk való szeretetéből akkor értünk meg valami többet, ha elfogadjuk, életünk mennyi területe miatt szenvedett külön-külön azért, hogy nekünk jó legyen. Valóban elsősorban a bűneinkből váltott meg minket és ez a legfontosabb, a bűnök terhe nélküli élet már önmagában felbecsülhetetlen kincs, arról nem is beszélve, hogy ez az üdvösségünk alapfeltétele is. Ha csak ezt fogadjuk el, már akkor is megfogalmazhatatlan az a szeretet, amit Jézustól kapunk. De Ő még ennél is jobban szeret minket. Nem azt akarja, hogy csak valahogy kihúzzuk, amíg a mennybe nem kerülünk, hanem addig sem akarja, hogy éhségtől, betegségektől, megaláztatásoktól, szegénységtől szenvedjünk. Nem kell bűnösnek lennem, mert a kereszten Ő maga vette magára a bűneimet. Nem kell éheznem, szomjaznom, mert a kereszten Ő maga szenvedte el az igazi éhséget és szomjúságot. Nem kell szegénynek lennem, mert a kereszten Ő élte át a szegénységet, teljes kiszolgáltatottságot, amikor a ruháját is elvették és sorsot vetettek rá. Betegségeinket, átkainkat is Ő hordozta, ahogy Ézsaiás írja.
A kívülről csupán "áldáshalmozásnak" tűnő életmódot valójában csak úgy tehetjük magunkévá, ha megértettük Jézus áldozatának súlyát és szeretének nagyságát. Amikor nemrég istentiszteleten arról volt szó, hogy Jézus a Bibliában miket tett az éhezőkkel, szegényekkel, akkor értettem meg, hogy ezt azért teheti, mert Ő maga önként vállalta a szenvedést és elhordozta a teljes szegénységet, teljes nincstelenséget a kereszten. Amiket Jézus tett: a csodálatos halfogás, amikor szakadoztak a hálók a sok haltól; a kenyérszaporítás, az 5000 ember megvendégelése - és elszenvedte ennek a szöges ellentétét: semmije nem volt a kereszten, még ruhája sem. Ezeket mind magára vette, megszabadított tőlük. Azért tudja ma is megszaporítani a kenyerünket vagy a státert a legvalószínűtlenebb helyről, a hal szájából elénk tenni, ha nincs miből fizetnünk, mert Ő a szegénységünket magára vette, elszenvedte a kereszten. Ahogy ez az egész tudatosult bennem akkor istentiszteleten, megéreztem valamit Isten szeretetéből, amit ritkán szoktam érezni. Ad nekem bőségesen és Ő szenvedi el közben a nincstelenséget, hogy ne nekem kelljen.

Erre sokszor azt mondtam már: ezt azért mégsem kéne. Hogy Jézus ezeket vállalja helyettem és ilyet adjon nekem? Nem is érdemlem. Most is tudom, hogy nagyon nem természetes, hogy Jézus ezt tette értünk - de tudom, nincs más választásom. Különben mi lenne az életem? Semmi. Mert Ő is megmondta, hogy "nálam nélkül semmit sem cselekedhettek". És tényleg nem. Én tényleg nem tudnék nélküle mit cselekedni. Az élete, a teste, a vére volt ezért az ár. Ezért is mondja, hogy az Ő teste valódi étel, a vére valódi ital. Különben vagy lenne mit ennünk, mit innunk, mibe ruházkodnunk, vagy nem. Vagy különféle betegségektől szenvednénk és az esetleges nemlétező pénzünk gyógyszerre menne el, vagy nem, ki tudja. De aki Őt követi, annak mindezek megadatnak, annak emberhez méltó élete lehet, attól függetlenül, hogy melyik kultúrában, melyik országban, társadalomban él.

Ez az egész természetesen nem azt jelenti, hogy üldöztetések, próbatételek, kísértések ne lennének.
Itt a világon akkor tudjuk jobban megérteni Jézus szeretetét és tudjuk Őt igazán viszontszeretni, ha elfogadjuk, hogy nem csak a bűneink miatt szenvedett, hogy majd egyszer odaát jó legyen nekünk, hanem itt a földi létben is el akarja venni nélkülözésünket. De nem elhanyagolandó ennek feltétele sem: ahogy Ő odaadta magát értünk, mi is adjuk oda magunkat Neki és mindenünket, amit Tőle kaptunk! Az egészségünket, anyagi javainkat, stb.-t arra használjuk, hogy az Ő országát építsük!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr211951476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.