HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

Jézus, az életmentő

2009.11.25. 14:10 Czimby

Eddig különféle munkáit tapasztaltam Jézusnak a saját életemen és mások életén. Tapasztaltam, milyen az, amikor egyszer csak megszabadít valamitől, amihez ragaszkodom és azon kapom magam, hogy szabad vagyok és nem akarok egy bizonyos bűnt már elkövetni. Tapasztaltam, amikor szeretettel szembesít valamilyen gyarlóságommal és arra indít, hogy jobb ember akarjak lenni. Tapasztaltam, milyen az, amikor nem kellenek már a régi bűnös dolgok, mert egész egyszerűen nem érdekelnek már, pedig régebben nem tudtam meglenni nélkülük. Ezek mind csodálatos, megmagyarázhatatlan, természetfeletti dolgok, amikhez hasonlót semmilyen embertársunk nem lenne képes elérni velünk.

De a napokban történt valami, ami Jézus minden eddigi munkájával kapcsolatos tapasztalatomat felülmúlta. Jézust eddig is nagy csodatevőnek ismertem, aki az emberek életébe szeretettel belenyúl és helyreállítja azokat úgy, ahogy senki más nem lenne képes rá. De olyat, hogy Jézus a szó legszorosabb értelmében a haláltól mentsen meg valakit, csak most tapasztaltam. Könnyű ezekről beszélni, írni a blogban, de átélni azt, hogy egy közeli barátommal többé már nem beszélhetnék, nem találkozhatnék, ha Jézus nem lép közbe - ez minden eddigit felülmúl, és nem is igazán tudom szavakkal leírni azt, ami bennem van.

Ennek a barátomnak sok problémája, nehézsége van, több, mint nekem, de ezekbe részletesen nem mennék bele. Mivel engem az övénél kisebb problémák is időnként el tudnak keseríteni és a padlóra tudnak tenni (amikor nem Istenre nézek, hanem a problémákra), teljesen meg tudom őt érteni, ha a problémái miatt ki van borulva, ki van akadva. Azonban ezek a problémák az utóbbi időben még inkább felerősödtek nála, újabb problémák jöttek hozzá, újabb támadások érték őt, ami már jelentős szenvedést okozott neki. Egy álom által bepillantást engedett nekem az Úr abba, hogy ez a barátom miket él át, és valóban elég szörnyű volt. Beszélgetéseink során végül nagy nehezen elmondta, hogy időnként egy pengét is szokott használni, amivel fájdalmat okoz önmagának. Furcsa helyzetben találtam magam, mert eddig még nem volt dolgom hasonlóan megfáradt emberrel. Nem is tudtam, mit tehetek, próbáltam mondani neki, hogy ezt ne tegye, de láttam a problémáit is és igazából meg is tudtam érteni, bár egyetérteni vele nem tudtam. Láttam szinte nap mint nap, hogy a problémái mit váltanak ki belőle, milyen lelkiállapotban van emiatt, és elég egyértelmű volt számomra, hogy az öngyilkosság felé vezető úton halad. Régebben sajnos volt egy ismerősöm, aki öngyilkos lett, és az azelőtti időszak ugyanolyan volt nála, mint a barátomnál, innen tudtam, hogy mi az ábra.  Ezen kívül az álmomban, amiben az Úr megmutatta az állapotát, nehézségeit, szintén figyelmeztetett arra, hogy az öngyilkosság irányába halad.

Az utóbbi napokban, amikor MSN-en beszélgettünk és belépésnél láttam, hogy be van jelentkezve, az azt is jelentette számomra, hogy nem történt meg a legrosszabb. Mégis, ez az időszak teljes nyugodtsággal és aggódás nélkül telt számomra, én sem értem, hogyan, nyilván a hitem miatt.
Tegnap este, mikor beléptem MSN-re, elmesélte a barátom, hogy mi történt. Elhatározta, hogy aznap fog véget vetni az életének, és mivel láttam a problémáit és a lelkiállapotát, meg is voltam győződve arról, hogy ezt képes lett volna megtenni.
Aznap két másik barátommal beszélt MSN-en, az egyikük ott akkor imádkozott érte, hogy Isten mutasson neki valamit és mutatott is. Azt mutatta neki, hogy amit tenni készül, azzal lerombolná azt, amit mások életében felépített azzal, hogy Jézusról beszélt nekik. Ezeknek az embereknek a kialakuló hite így összeomolhatna akár. Isten akkor ezzel szembesítette a barátomat, és ez fordulópontot jelentett. Úgy tervezte, aznap fog véget vetni az életének, de talán éppen az utolsó ponton szólt hozzá az a szelíd hang, amely szembesíteni szokott az igazsággal és kiutat is szokott mutatni a bűneinkből is, ezért nem tette meg. Akkor eltávoztak tőle bizonyos gonosz erők, megszabadult a barátom, a pengét pedig összetörte, ő maga sem tudja, hogyan.

Sokszor tapasztaltam már azt a szelíd hangot, hogy szól hozzám és valamit megváltoztat bennem, és másoktól is hallottam ilyen beszámolókat, de hogy pont egy ilyen szituációban szóljon az a szelíd hang, ilyet eddig még nem hallottam. Furcsa volt aznap este egy az egyben átélni, hogy ha Jézus nem lép közbe, tényleg nem beszélhetnék többet a barátommal. Érdekes érzés átélni, hogy olyasvalakivel beszélek, akivel már nem beszélhetnék, ha nem történik valami csoda. Nem is igazán tudom ezt leírni...

A barátom kért tőlem aznap este néhány apróbb szívességet és szabadkozott, hogy ezekkel megterhel engem, de mondtam neki, nagyon örülök, hogy kér tőlem dolgokat, mert ez a jele annak, hogy él és szeretem az életjeleket. Arra tanított engem az Úr ezzel, hogy becsüljem meg az embereket, akkor is, ha esetleg nagyon "fárasztóak", ha esetleg megterhelnek, mert ez a jele annak, hogy élnek, és ez nagyon jó.
Más embernél is, ha nem ment át hasonlón, mint a barátom, lehet nagyon értékelni, megbecsülni az életét. Úgy kell venni, mintha minden ember, akikkel kapcsolatban vagyunk keresztül ment volna hasonlón és kizárólag az élet és halál Urának köszönhetjük, hogy itt vannak mellettünk. Arra tanított az Úr, hogy tegyek csak meg nyugodtan dolgokat másokért, reagálva az "életjeleikre", amik nagyon értékesek. Csak mellesleg, egy ilyen eset által tehát kijelentéseket, vezetést is lehet kapni Istentől saját életünkre nézve, mi a terve velem, hogyan akar használni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr671551552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.