HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

Bűnök kontra jó cselekedetek - Wrestling with sin 6

2009.07.26. 15:08 Czimby

Egy számomra érdekes, új dologra mutatott rá az Úr a héten a bűnökkel, bűnös cselekedetekkel kapcsolatban. De először is a következőt kell megjegyezni:

Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék. (Ef.2.8-9.)

Szóval nem a cselekedeteink miatt üdvözülünk, ezt fontos tisztázni.

Mégis, nem nagyon nyugtatja meg az embert, ha bűnöket követ el újra meg újra. Mit lehetne ez ellen tenni?
Megtérés, újjászületés előtt az embernek csak egyetlen természete volt, az óemberi természet, amely eredendően bűnös és ezért a bűn elkövetésére készteti az embert. Újjászületéskor megszületik egy új ember, új természet bennünk.
 

Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk. (Ef.2.10.)

Tehát a jó cselekedetek, amiket megtehetünk, már előre el vannak készítve, Isten előre elkészítette nekünk ezeket a cselekedeteket. Nekünk fel kell ismernünk minden szituációban, hogy mik ezek a jó cselekedetek és meg kell cselekednünk azokat. Nem az tehát a cél, hogy agyilag kitaláljunk valami jót, amit megtehetünk, hanem Istentől venni el, kérni el, hogy mutassa meg, milyen jó cselekedeteket készített el számunkra. Ez szorosan kapcsolódik a számunkra személyesen kijelölt keskeny úthoz, amit Isten készített el nekünk, és ahhoz, hogy meghalljuk a Szentlélek vezetését - ezekről nagyon sokat írtam újabban, meg arról, hogy Isten hogyan vezetett el ide engem, hogyan vezet ebben tovább: elkezdtem bizonyos apró "rendkívüli" dolgokat tenni, amikről láttam, hogy Isten valami jót, különöset hoz ki belőlük, és ezután már úgy hozta Isten elém ezeket a lehetőségeket, hogy nem is kerestem.
És azt látom, Isten idővel egyre csak több ilyen lehetőséget hoz elém, amik egyre inkább kitöltik az időmet, ha megcselekszem, egyre több "előre elkészített cselekedetet" hoz elém. Idővel jött egy "bökkenő", hogy nekem is lenne elképzelésem arról, hogy mivel töltsem az időmet, és ez az elképzelés nem esett egybe az előre elkészített cselekedetekkel. Ez nem ért váratlanul, mert az Úr már előre figyelmeztetett arra (más dolog kapcsán), hogy ne akarjak önállóskodni, a saját akaratomat, elképzeléseimet, "hóbortjaimat" fontosnak tartani és véghezvinni. Ez megérintett engem, és elkezdtem életem bizonyos területén erre törekedni. Ezután időnként az előre elkészített cselekedetek pont olyan időpontra estek, amikor én valami mást szerettem volna csinálni, ami egyébként nem is tetszene Istennek, tehát bűn lenne. Ilyenkor picit sajnáltam is magam, hogy le kell mondanom a kedvtelésemről, elképzelésemről, bár nagy gondot nem okozott, mert Isten erre előre felkészített, ahogy írtam, és nem is unatkoztam a kedvtelésem, saját elképzelésem véghezvitele helyett, hiszen a tennivaló, szolgálat, amit az Úr adott helyette szintén nagyon le tudott kötni és örömöt is okozott.
És ezzel jött számomra egy újfajta megvilágosodás: a bűn cselekvése helyett lehetőség van megtalálni azokat a jó cselekedeteket, amiket az Úr elkészített számunkra arra az időpontra is, amikor történetesen éppen saját elképzeléseink alapján valami bűnös dolgot szeretnénk csinálni.

Végső soron talán nem is az a baj, ha bűnt követünk el, bűnös cselekedeteket viszünk véghez, melyek a test kívánságai. Talán nem is elsősorban a bűn kiszorítására kell törekedni, hanem megtalálni azokat a cselekedeteket, amiket a bűn helyett éppen akkor az Úr szolgálata keretében megtehetünk.

Új megvilágításba került számomra a bűn kérdése: nem az a lényeg, hogy ne kövessünk el bűnt (emberileg erre úgyse nagyon lennénk képesek), hanem az, hogy amikor tudunk jót, Isten előtt kedves dolgot cselekedni, cselekedjük meg! Ahogy erre törekszünk, idővel egyre több ilyen jó cselekedetre való lehetőséget fogunk meglátni, és idővel egybe fog esni az az időpont, amikor valami bűnt akarnánk emberileg elkövetni és az az időpont, amikor nem kerülhetjük el azt a jó cselekedetet, amire Isten éppen hív. Ilyenkor valami történik, de ezzel még egyáltalán nincs vége a dolognak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr541269313

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.