HTML

Nameless blog, hiszen a cím részletkérdés

Hitbeli megtapasztalásaimat, gondolataimat gyakran le szoktam írni. Először csak szórakozásból nyitottam a blogot, majd jött az ötlet, hogy ha úgyis leírom a hitbeli dolgokat, akkor miért ne írjam azokat ide a blogba. Bízom benne, hogy aki olvas a blogomból, annak áldáseső fog a nyakába zúdulni és telibekapja őt Isten szeretete, ami ugyebár finoman szólva felülmúlja piciny kis képzeletünket. Na, nem azért bízom ebben, mintha olyan ügyes lennék a blogírásban, hanem azért, mert az áldáseső egyrészt mindenkinek mindig jól jön, másrészt meg hátha Isten van olyan kegyelmes, hogy a "grafomániámat" valami értelmesre felhasználja. A Szentlélek könnyeket felszárító és terheket a vállunkról leemelő szeretete ragyogja be a blog olvasóinak bensőjét, ahogy a felkelő Nap egy téli reggelen beragyogja a hóval fedett friss, csillogó tájat!

Friss topikok

Kősziklára építkezés

2008.10.21. 23:25 Czimby

Kb. egy-két hete volt egy álmom: Valamilyen épületben voltam, és hirtelen nagyon rossz idő lett kint. Egy ablakon keresztül láttam, ahogy ömlik az eső és fúj a szél. Nem csak egyszerűen ömlött az eső, hanem a víz és a szél együtt olyan fizikai módon nyilvánult meg, ami az addigi tapasztalatok számára teljesen szokatlan volt: az esőcseppek időnként egybefüggő vízzé álltak össze a levegőben, és ez a víz meg tudta változtatni az irányát, sebességét, mintha élne, és mintha villámokat is ki tudott volna bocsátani magából. Érdekes módon mintha az esőcseppek felvették volna a felhők (villámlás) és a szél tulajdonságát is egyszerre. Olyan szélhez volt hasonló, mely nem egy bizonyos helyről egy másik helyre fúj, hanem az irányát sűrűn megváltoztatja. Az eső és a szél keveréke "kavargott", majd mikor esőcseppek nagyobb mennyiségű vízzé összeálltak, nekivágódott az ablakhoz, amin keresztül szemléltem az időjárást.

Arra gondoltam, hogy a ház, amiben vagyok, nem fogja ezt sokáig bírni, és az embertelen időjárás kárt fog tenni benne. De amíg ott voltam és amíg az álom tartott, semmi kárt nem tett a házban.

Jézus mondja: Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, a ki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, a ki a fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása. (Mt.7. 24-27.)

Ezek szerint egyáltalán nem lebecsülendő a jelentősége annak, hogy ha halljuk Jézus beszédeit, megcselekedjük-e (átültetjük a gyakorlatba, az életünkbe), vagy nem. Nem elég, ha az Igében olvasottakat vagy az istentiszteleten hallottakat nagy örömmel fogadjuk, hanem meg is kell élnünk, életünk minden napjára alkalmaznunk kell, akkor is, amikor emberileg saját magunkban jobban bíznánk, vagy amikor a mi kis emberi elképzeléseinket könnyebben megvalósíthatónak gondolnánk. Esetleg elképzelhető, hogy nehéz idők állnak előttünk, melyeket csak a kősziklára épült házban lehet átvészelni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nameless.blog.hu/api/trackback/id/tr86725632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.